Ókori görög színház

Az ókori görög színház felépítése

Dionüszosz színháza
forrás: Joseph Kürschner (editor): “Pierers Konversationslexikon”, 1891

Dionüszosz színházának maradványai

Az ókori görög színház három részből állt: orkhésztra, theatron, szkéné. Az érdekessége a felépítésének az, hogy ezek a részek különböző korszakokban alakultak ki, így végleges formáját csak a hellenisztikus korban nyeri el.
A klasszikus korban az orkhésztrán léptek fel a színészek és a kar is a szkénothéké és a szkéné előtt . A hellenisztikus korban a színjátszás a proszkénion tetején történt, és az orkhésztrán csak a lírai karok, szólisták szerepeltek.

Orchésztra

Az orchésztra a görög archaikus korszakban alakult ki. Kezdetben kör alakú, letaposott talajú tánchelyként működött, amelyet rendszerint egy domb oldalánál, vagy lábánál alakítottak ki. Funkciója szerint Dionüszosz isten tiszteletére adtak elő táncokat, karénekeket. A nézők körülállták az orchésztrát és onnan figyelték az előadást.
Az orchésztrára vezető út neve paradosz volt. Az orchésztra déli részénél építették fel az úgynevezett szkénothékét fából, itt  tárolták a kellékeket  és egyben ez szolgálta az előadások hátteréül. Amikor a szkénothéké nem felelt már meg az előadások követelményeinek, akkor kialakult a szkéné.

Szkéné

A szkéné raktárépületként szolgált, amelyet a szkénothéké elé építettek. Az i.e. 5. századtól már kőből készül emeletes előrenyúló szárnyakkal rendelkezik, amelyeket paraszkénionoknak neveztek.

Proszkénion

A hellenisztikus korban kialakult  földszintes oszlopos előépítmény az emeletes szkénothéké és a szkéné előtt állt. Ezen folyt a színjátszás a mögötte álló főépület homlokzatán levő nagy nyílások az úgynevezett thürómák segítségével.

Theatron

A theatron nézőteret jelent. Eleinte fából ácsolták, később kőlapokkal borított, vagy sziklába vésett lépcsőzetes ülőhelyeket alakítottak ki. A theatron félkörnél nagyobb patkó alakban vannak kialakítva a orchésztra körül.

Az Ókori Görögország


A görög színházban érvényesül a természet kapcsolata, annak ellenére, hogy megtartották a művészi formák hangsúlyozását. Színházaikat meredek dombon építették fel, ahonnan szép kilátás nyílt. Középen kerek emelvény állt, az orkhésztra, melyen eredetileg egy oltár emelkedett, itt foglalt később helyet a kar (kórus). A színészek és a kar eredetileg egy szinten helyezkedtek el, a nézők pedig letelepedtek a földre. A cselekmény a szabad ég alatt játszódott. A néző és a színház határát a lapos poroszkénion jelentette, a színpad. A görög színház formái az i. e. 5. század elején alakultak ki. Az ókori görög színház félköríves, lépcsős nézőtérből (cavea), kör alaprajzú játéktérből (orchestra) és alacsony raktárból (szkéne) áll. Utóbbi a nézőtérrel szemben létesült, homlokzatára az előadás díszleteit rögzítették. A lépcsős görög színház elhelyezésére minden esetben a természetben kerestek megfelelő helyet: a félköríves nézőtér így a dombok oldalába simul. Több színházépület is fennmaradt, közülük a leghíresebb az athéni Dionüszosz színház és az epidauroszi színház.