2011. február 21., hétfő
A hétvégém
Ezen a hétvégén az öcsém születésnapját ünnepeltük,mert február 14.én született,de csak most ért rá az egész család.Ezért felmentünk a mamámékhoz a hétvégére.Nagyon jól éreztük magunkat,szombaton például az egész délutánt filmnézéssel töltöttük az egész családdal.Néztünk horrort ,vígjátékot,krimit,családifilmet,és akciófilmet is.Másnap meg délelőtt a konyhában segítettünk rendet rakni,délután pedig társasoztunk.
2011. február 7., hétfő
Az évszakok
Nyár:
A nyár az én kedvenc évszakom mert ,akkor együtt lehetek a barátaimmal,és nem kell korán kelni mert nincs suli. A nyár az a bulik és a szórakozás időszaka.Én nekem a nyár a legemlékezetesebb évszakom.Imádom a jóidőt,a napsütést ilyenkor mindenki olyan felszabadult és vidám.egyik nyáron elmentünk a strandra a barátaimmal és akkorát estem ,mert megcsúsztam ,de szerencsére nem látta senki csak mi ,akik ott voltunk és olyan jót nevettünk ,még én is magamon egy videó is készült róla.Azóta is amikor strandra megyünk mindig eszünkbe jut ez a sztori.
Tél:
A tél számomra azért emlékezees ,mert a kisöcsém pont ebben az évszakban született,méghozzá február 14-én Valentin napon.És emlékszem hogy mindig kitaláltam valamit hogy ne kelljen suliba mennem ,mert otthon akartam maradni a kisöcsémmel és babázni.most viszont már ő is óvodás és nem lehet már annyira babusgatni,mertnem engedi.A télben még a karácsonyt szeretem a legjobban ,de nem azért mert ajándékokat kapok ,hanem mert együtt van az egész család és együtt ünnepelünk.És akkor olyan jó nyugalom árad mindenhonnan.
Ősz:
Az őszt azt senki se szereti túlságosan ,mert akkor jön a suli a ,tanulás meg a koránkelés.Szerintem viszont van benne jó is ,hiszen ilyenkor újra találkozhatunk a rég nem látott barátokkal és kibezélhetjük hogy kinek milyen volt a nyara.Én azért is szeretem az őszt mert akkor van a születésnapom .
Tavasz:
Nekem a tavasz a kedvenc évszakom ,mert imádom a virágok illatát,és persze mert közeledik a suli vége.Ilyenkor imádok kirándulni a családdal és a barátokkal.
A nyár az én kedvenc évszakom mert ,akkor együtt lehetek a barátaimmal,és nem kell korán kelni mert nincs suli. A nyár az a bulik és a szórakozás időszaka.Én nekem a nyár a legemlékezetesebb évszakom.Imádom a jóidőt,a napsütést ilyenkor mindenki olyan felszabadult és vidám.egyik nyáron elmentünk a strandra a barátaimmal és akkorát estem ,mert megcsúsztam ,de szerencsére nem látta senki csak mi ,akik ott voltunk és olyan jót nevettünk ,még én is magamon egy videó is készült róla.Azóta is amikor strandra megyünk mindig eszünkbe jut ez a sztori.
Tél:
A tél számomra azért emlékezees ,mert a kisöcsém pont ebben az évszakban született,méghozzá február 14-én Valentin napon.És emlékszem hogy mindig kitaláltam valamit hogy ne kelljen suliba mennem ,mert otthon akartam maradni a kisöcsémmel és babázni.most viszont már ő is óvodás és nem lehet már annyira babusgatni,mertnem engedi.A télben még a karácsonyt szeretem a legjobban ,de nem azért mert ajándékokat kapok ,hanem mert együtt van az egész család és együtt ünnepelünk.És akkor olyan jó nyugalom árad mindenhonnan.
Ősz:
Az őszt azt senki se szereti túlságosan ,mert akkor jön a suli a ,tanulás meg a koránkelés.Szerintem viszont van benne jó is ,hiszen ilyenkor újra találkozhatunk a rég nem látott barátokkal és kibezélhetjük hogy kinek milyen volt a nyara.Én azért is szeretem az őszt mert akkor van a születésnapom .
Tavasz:
Nekem a tavasz a kedvenc évszakom ,mert imádom a virágok illatát,és persze mert közeledik a suli vége.Ilyenkor imádok kirándulni a családdal és a barátokkal.
2011. január 17., hétfő
Ókori görög színház
Az ókori görög színház felépítése
Dionüszosz színháza
forrás: Joseph Kürschner (editor): “Pierers Konversationslexikon”, 1891
Dionüszosz színházának maradványai
Az ókori görög színház három részből állt: orkhésztra, theatron, szkéné. Az érdekessége a felépítésének az, hogy ezek a részek különböző korszakokban alakultak ki, így végleges formáját csak a hellenisztikus korban nyeri el.
A klasszikus korban az orkhésztrán léptek fel a színészek és a kar is a szkénothéké és a szkéné előtt . A hellenisztikus korban a színjátszás a proszkénion tetején történt, és az orkhésztrán csak a lírai karok, szólisták szerepeltek.
Az orchésztra a görög archaikus korszakban alakult ki. Kezdetben kör alakú, letaposott talajú tánchelyként működött, amelyet rendszerint egy domb oldalánál, vagy lábánál alakítottak ki. Funkciója szerint Dionüszosz isten tiszteletére adtak elő táncokat, karénekeket. A nézők körülállták az orchésztrát és onnan figyelték az előadást.
Az orchésztrára vezető út neve paradosz volt. Az orchésztra déli részénél építették fel az úgynevezett szkénothékét fából, itt tárolták a kellékeket és egyben ez szolgálta az előadások hátteréül. Amikor a szkénothéké nem felelt már meg az előadások követelményeinek, akkor kialakult a szkéné.
A szkéné raktárépületként szolgált, amelyet a szkénothéké elé építettek. Az i.e. 5. századtól már kőből készül emeletes előrenyúló szárnyakkal rendelkezik, amelyeket paraszkénionoknak neveztek.
A hellenisztikus korban kialakult földszintes oszlopos előépítmény az emeletes szkénothéké és a szkéné előtt állt. Ezen folyt a színjátszás a mögötte álló főépület homlokzatán levő nagy nyílások az úgynevezett thürómák segítségével.
A theatron nézőteret jelent. Eleinte fából ácsolták, később kőlapokkal borított, vagy sziklába vésett lépcsőzetes ülőhelyeket alakítottak ki. A theatron félkörnél nagyobb patkó alakban vannak kialakítva a orchésztra körül.
Az Ókori Görögország
A görög színházban érvényesül a természet kapcsolata, annak ellenére, hogy megtartották a művészi formák hangsúlyozását. Színházaikat meredek dombon építették fel, ahonnan szép kilátás nyílt. Középen kerek emelvény állt, az orkhésztra, melyen eredetileg egy oltár emelkedett, itt foglalt később helyet a kar (kórus). A színészek és a kar eredetileg egy szinten helyezkedtek el, a nézők pedig letelepedtek a földre. A cselekmény a szabad ég alatt játszódott. A néző és a színház határát a lapos poroszkénion jelentette, a színpad. A görög színház formái az i. e. 5. század elején alakultak ki. Az ókori görög színház félköríves, lépcsős nézőtérből (cavea), kör alaprajzú játéktérből (orchestra) és alacsony raktárból (szkéne) áll. Utóbbi a nézőtérrel szemben létesült, homlokzatára az előadás díszleteit rögzítették. A lépcsős görög színház elhelyezésére minden esetben a természetben kerestek megfelelő helyet: a félköríves nézőtér így a dombok oldalába simul. Több színházépület is fennmaradt, közülük a leghíresebb az athéni Dionüszosz színház és az epidauroszi színház.
forrás: Joseph Kürschner (editor): “Pierers Konversationslexikon”, 1891
A klasszikus korban az orkhésztrán léptek fel a színészek és a kar is a szkénothéké és a szkéné előtt . A hellenisztikus korban a színjátszás a proszkénion tetején történt, és az orkhésztrán csak a lírai karok, szólisták szerepeltek.
Orchésztra
Az orchésztra a görög archaikus korszakban alakult ki. Kezdetben kör alakú, letaposott talajú tánchelyként működött, amelyet rendszerint egy domb oldalánál, vagy lábánál alakítottak ki. Funkciója szerint Dionüszosz isten tiszteletére adtak elő táncokat, karénekeket. A nézők körülállták az orchésztrát és onnan figyelték az előadást.
Az orchésztrára vezető út neve paradosz volt. Az orchésztra déli részénél építették fel az úgynevezett szkénothékét fából, itt tárolták a kellékeket és egyben ez szolgálta az előadások hátteréül. Amikor a szkénothéké nem felelt már meg az előadások követelményeinek, akkor kialakult a szkéné.
Szkéné
A szkéné raktárépületként szolgált, amelyet a szkénothéké elé építettek. Az i.e. 5. századtól már kőből készül emeletes előrenyúló szárnyakkal rendelkezik, amelyeket paraszkénionoknak neveztek.
Proszkénion
A hellenisztikus korban kialakult földszintes oszlopos előépítmény az emeletes szkénothéké és a szkéné előtt állt. Ezen folyt a színjátszás a mögötte álló főépület homlokzatán levő nagy nyílások az úgynevezett thürómák segítségével.
Theatron
A theatron nézőteret jelent. Eleinte fából ácsolták, később kőlapokkal borított, vagy sziklába vésett lépcsőzetes ülőhelyeket alakítottak ki. A theatron félkörnél nagyobb patkó alakban vannak kialakítva a orchésztra körül.
Az Ókori Görögország
A görög színházban érvényesül a természet kapcsolata, annak ellenére, hogy megtartották a művészi formák hangsúlyozását. Színházaikat meredek dombon építették fel, ahonnan szép kilátás nyílt. Középen kerek emelvény állt, az orkhésztra, melyen eredetileg egy oltár emelkedett, itt foglalt később helyet a kar (kórus). A színészek és a kar eredetileg egy szinten helyezkedtek el, a nézők pedig letelepedtek a földre. A cselekmény a szabad ég alatt játszódott. A néző és a színház határát a lapos poroszkénion jelentette, a színpad. A görög színház formái az i. e. 5. század elején alakultak ki. Az ókori görög színház félköríves, lépcsős nézőtérből (cavea), kör alaprajzú játéktérből (orchestra) és alacsony raktárból (szkéne) áll. Utóbbi a nézőtérrel szemben létesült, homlokzatára az előadás díszleteit rögzítették. A lépcsős görög színház elhelyezésére minden esetben a természetben kerestek megfelelő helyet: a félköríves nézőtér így a dombok oldalába simul. Több színházépület is fennmaradt, közülük a leghíresebb az athéni Dionüszosz színház és az epidauroszi színház.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)